Nyírő Csíksomlyón

Ebben az évben Pünkösd hete két tanulságot hozott:

1. A csíksomlyói búcsú már nem a régi. Az már (rég) nem régiós jellegű vallási jellegű megemlékezés hanem pánmagyar elpolitizált tömegrendezvény. Már nem a csíkiak katolicizmusáról szól, hitük megvédéséről. Az már az összmagyar összetartozásról szól. Jönnek már mindenünnen-mindenki, Argentinából és Ausztráliából is, vallási felekezettől függetlenül, egy a közös bennük: magyarok. Kemény jobboldali fennhangokkal, ami már gyakran súrolja a fasisztoid jelzőt. Ez a rendezvény már rég nem a megbocsájtásról szól, a (katolikus) hit fontosságáról és a krisztusi értékrend vállalásáról. Nem a közösségről szól és annak (megtartó) erejéről hanem pontosan a kirkesztésről, mindenki jöhet aki magyar, a többi ki van zárva. Ez nem már nem katolikus ünnep hanem pánmagyar tömegrendezvény, amire a politikum szépen lassan rátelepedett. Olyannyira, hogy ha nem voltál a somlyói búcsún, legalább egyszer, akkor már nem is vagy igazi magyar.

2. Nyírő újratemetéséről csak annyit: hát már van kampánytemetés is, diplomáciai feszültséggel. Erről két megjegyzés: 1. Sokan próbálják bizonyítani, hogy ez nem kampánytemetés és Nyírő remek irodalmi munkásságát hangsúlyozzák. Kérdem én: azok a politikusok akik ezt csinálják eddig miért nem jöttek rá hogy Nyírő milyen kiváló író? Miért pont most a somlyói búcsú előestéjén találták ki, ami annál is fontosabb mert önkormányzati választások kampányában szorong az egész ország, és természetesen a Székelyföld is. 2. Hála Istennek a nagyobbik rommagyar politikai pártnak nem jutott eszébe ez a húzás, illetve ha eszébe is jutott nem volt hozzá kellő anyagi fedezete, hogy egy megszervezze. Mert ha Markóéknak is eszükbe jutott volna és lett is volna anyagi fedezetük erre, Nyírőt eltemették volna Udvarhelyen és a diplomáciai cirkusz is nagyobb lett volna.

UI. Azt a házat amelyikben Avram Iancu élt Vásárhelyen – pontosabban azon a telken lévő házban – hétfõn hajnalban, ismeretlen tettesek felgyújtották. Véletlen egybeesés lenne?

Két kakas egy szemétdombon

Többen felhívtak, üzentek, hogy vegyem le az állapotfrissítésem a FB-ről mert nagyon sok ember lelkébe gázolók ezáltal. És legfőképpen mert nincs igazam. Alább az érveim, miért is van igazam.

Az állapotfrissités szövege: Csíkszeredában a Tűzoltó-parancsnokság a szovjet hősök emlékművére visszahelyezett egy (nem az eredeti) vörös csillagot. Erre mit lát Ráduly Róbert és a csíki RMDSZ: a Ponta kormány magyarellenességének újabb megnyilvánulását. 

Elemezzük hidegen a helyzetet! Van egy hegyivadász tábornok aki kiadja a parancsot a tűzoltósság (! - elvégre õ a garnizon parancsnoka) néhány emberének, hogy helyezzék vissza a vörös csillagot a szovjet katonák emlékművére. A tűzoltók ezt meg is teszik. A polgármester pedig felszólítja a tűzoltókat vegyék le. Meg is teszik. Erre fel a végkövetkeztetés, hogy a Ponta kormány el akarja nyomni a székelyeket.

Komment: tiszta paranoia! (paranoia = túlhajtott gyanakvásossággal és azzal a folyamatos tendenciával jellemezhető, hogy az egyén a környezetében lévő személyek cselekedeteit és szándékait, folyamatosan rosszindulatúnak, fenyegetőnek és ármányosnak véli/értékeli).

Olvasatomban van két kakas a szemétdombon, akik azt próbálják bizonyítani melyikük a nagyobb kakas. Legénykednek. Kinek van nagyobb hatalma? Egyszerűen hatalmi harc! Az egyik háta mögött érzi az új kormányt és annak embereit, a másik elveszetnek érzi eddigi politikai és hatalmi támogatottságát. Próbálja „kibekkelni” a ráhatásokat. Ha kicseréljük az RMDSZ-t mondjuk a PDL-re, az eredmény ugyanaz. Mindenki betart mindenkinek, politikai és hatalmi alapon. S nem csak Csíkszeredában!

A gond az hogy itt Székelyföldön, minden közéleti kérdést megpróbálunk etnikai viszonyok függvényében tárgyalni. Vagyis minden egyes közéleti kérdést csakis így közelítünk meg, hogy egyfelől vannak románok (erdmagyar nyelvterületen szigorúan "oláh"), akik elnyomnak és másfelől vannak a magyarok (HarCov-ban használatos román nyelven "bozgor"), akiket mindig is elnyomtak, és a helyzet nem fog változni. És erre rengeteg történelmi okot és érvet találunk. Arra nem gondol senki, hogy ez visszafele is igaz.

Miért kell a múltban élnünk? Miért nem lehet az ilyen és az ehhez hasonló helyzeteket tisztázni? Miért kell minden egyes intézmény-közötti érdek ellentétet kivinni a politikai és közéleti szférába és ebből etnikum közötti viszályt „fabrikálni”?

Mert ezt hozza a hagyomány, a jelleg! Az igaz, nem csak a magyaroké!

Democratie vs. economie

Stire:
Curtea Constituţională a amânat pentru 25 ianuarie dezbaterea privind sesizarea de neconstituţionalitate a Legii referitoare la comasarea alegerilor pentru autorităţile administraţiei publice locale cu cele parlamentare. Decizia de amânare a fost luată pentru aflarea impactului financiar asupra Guvernului.

Cometariu:
Democraţia nu însemnă economie!
Respecţi un drept dacă ai bani, nu-l respecţi dacă nu-i ai? Să dau citire unui judecător la Curtea Supremă de Justiţie a SUA: “când fondatorii acestui stat au pus bazele guvernării democratice, s-au gândit la drepturi şi libertăţi şi nu la eficienţa managerială. Drepturile nu pot fi confundate cu spiritul intreprinzător şi eficienţa în cheltuiala banilor!”

Miért? De ce?

Miért lehet és kell tiltakoznunk:
1. A választások egybemosása ellen, amivel durván megsértették a demokratikus alapelveket.
2. Az általánossá vált korrupció ellen (beleértve az egészségügyi rendszert is)
3. A közoktatás krónikussá vált alulfinanszírozása ellen!
4. A politikusok általánossá vált visszaélései ellen!
5. A szeméthegyek ellen amik mindjárt beborítanak!
6. A politikum arroganciája és nemtörődömsége ellen!
7. Az épített nemzeti örökségünk lerombolása ellen, hogy azok ne kerüljenek az ingatlan-spekulánsok kezébe
8. 8. Az emberi és polgárjogok betartása mellet, beleértve a hátrányos helyzetű és kissebségekhez tartozó egyének jogait is!
9. A fegyveres testületek jogtipró gyakorlata ellen!
10. A kaotikusan változó jogszabály-rendszer ellen!
11. Választott képviselőink önkényes hatalomgyakorlása ellen!
12. Az egyre növekvő elszegényedés ellen !

De ce putem şi trebuie să protestăm:
1. Împotriva comasării alegerilor, un abuz la adresa principiilor democratice
2. Împotriva corupţiei generalizate (inclusiv în sistemul sanitar)
3. Împotriva subfinanţării cronice a educaţiei!
4. Împotriva abuzurilor politicienilor!
5. Împotriva munţilor de gunoaie, care aproape că ne acoperă!
6. Împotriva aroganţei şi dispreţului clasei politice
7. Împotriva distrugerii patrimoniului arhitectural naţional, clădirile să nu cadă în mâna speculaţilor imobiliari.
8. Pentru respectarea drepturilor şi libertăţilor cetăţeneşti, inclusiv a persoanelor defavorizate şi a minorităţilor!
9. Împotriva abuzurilor forţelor de ordine!
10. Împotriva legislaţiei haotice şi schimbătoare
11. Împotriva comportamentului abuziv al aleşilor
12. Împotriva sărăciei generalizate!