Folytatódik a szabadelvűnek kikiáltott megközelítés a rroma kérdésről. Mi a bajom ezzel a megközelítéssel? A rom-magyar empátiára alapozva (hiszen mi is kissebségiek vagyunk) próbálja elérni, hogy szimpátiával gondoljunk a rromákra (cigányokra) illetve lelkiismeret-furdalást ébreszteni a rom-magyar közösségbe, ugye-ugye mi sem vagyunk különbek, mi is inkább kirekesztősdit játszunk mint integrálósdit (összehasonlítás a román társadalommal). Minkét állításban van igazság csak így egymás mellé téve nem igazán fedi a pőre valóságot.
Hogyan érvelnek az ún. szabadelvűek? Egyrészt személyi megközelítésből szánják-bánják a közösségi szintem megjelenő kirekesztést (a cigány is lehet jó ember alapon, miért ne lehetne vele is normális viszonyt kialakítani?), másrészt közösségi szinten az eltérő kultúrájú csoportok identitás-megőrzésének jogát kérik számon (külön kultúra, érdemes megőrizni értékeit) és gazdasági érvekre is támaszkodnak (ők azok akik nagyon szegények, miért bántjuk őket?). A baj az, hogy nem esik szó, még véletlenül sem, az ország teljes cigányságáról.
Még mielőtt próbálnám „megoldani” a kérdést, néhány sztori közvetlen környezetemből:
1. Helyszín: Erdővidék (Kovászna megye) egy kis falujának kocsmája. A szomszéd falu néhány cigánya letelepszik az egyik asztalhoz. Szóváltás a másik asztalnál ülő igencsak „pityókás” székely ifjakkal. Szóváltásból lökdösődés, majd verekedés. Eredmény: az asztalnál iddogáló székely ifjak megsegítésére érkezett falubeli „különítmény” annak rendje és módja szerint helybenhagyja a cigányokat. Berepedt fejbőr, vérző orrok, ajkak stb. Néhánynak be kell varrni a sebeit. Folytatás: három hét múlva. Ugyanaz a kocsma, ugyanazok a szereplők. A számos tagot számláló cigány ifjak társasága alaposan helybenhagyja a falu székely fiataljait, még mielőtt a falu „különítménye” megérkezne. Berepedt fejbőr, vérző orrok, ajkak stb. Eredmény: több tucat rendőrségi feljelentés, kivizsgálás, bűnügyi nyomozás.
2. Helyszín: ugyanaz az erdővidéki kisfalu. Faluvége, az elmúlt hét-nyolc évben kialakult cigánytelep szomszédsága. Nem tudja senki, hogy honnan jöttek, egyszer csak voltak, egyre többen. Az első években el-el tünedezett egy-egy alma, murok, hagyma a környező kertekből. Utána a cigánytelep közelébe lévő gyümölcsös termése hirtelen a felére csökkent. A kerteket többet nem ásták fel; hiszen a termést, annak hiányában nem lehetett betakarítani. Az utóbbi években, a telkek kerítése eltűnt, a gazdák már ki sem mernek menni saját telkükre.
3. Helyszín: egy másik erdővidéki falu. Sor a borvízforrásnál. Megérkezünk, várunk. Előttünk érkezik meg egy cigány fiatal, néhány palackkal. Vár ő is, hogy megtöltse palackjait. Néhány perc leforgása alatt – utánunk – több más falubeli is érkezik. Már csak a cigány fiatalember van előttünk, de a forrásnál felszabadul mindkét csorgó. Odamegyünk, hogy töltsük meg palackjainkat. A másik csorgóhoz odasompolyog a cigány is. Nincs érkezése megtölteni palackjait mert az utánunk érkező falusiak félretaszítják, és saját palackjaikat kezdik tölteni. Kérdőn ránézek Manuelre (a cigány fiatalra) mire ő kényszeredetten mosolyog, vállat von és félreáll.
4. Helyszín: erdővidéki kisfalu. Hétvégi telek. Saját, majd 50 áras telkem. Sem juh, sem tehén, semmilyen állat nincs, hisz csak a hétvégeket és szabadságom töltöm ott. A gyep karbantartása viszont gond. Szólók a cigányoknak, ingyen és bérmentve lehet kaszálni a kertet, mi több a kaszálógép üzemanyag fogyasztását is állom. Ajánlatomat „megfejelem” még egy ebéddel is. A válasz: az első évben, nincs időnk. A másodikban: túl sűrű a fű, nehéz kaszálni. Eredmény: lekaszáltatom a „magyarokkal” a füvet. Másnap érkeznek a cigányok, nem adom nekik a megszárított „kaszajba” összerakott szénát? A válasz: vigyétek. Végeredmény: a szálasát nem vitték el, azt nem eszi meg a ló. Megjegyzés: a falusiak egyre gyakrabban teszik szóvá, hogy kaszálójukba, herésükbe, éjnek idején valakik beállnak és nagy helyeket kaszálnak le.
Kérdéseim a rroma kérdés kapcsán:
1. Miért kellene megoldja a cigánytelep szomszédsága, a cigánytelep élelmezési gondjait? Egyáltalán ki kellene megoldja?
2. Ha már a cigánytelepről van szó, akkor meg tudná mondani nekem, ki és miért adott építkezési engedélyt azoknak a “házaknak” a felépítésére? Készített valaki részleges területrendezési tervet?
3. Miért hibásak a “magyar” (vagy “román”) falusiak abban, hogy a cigányságnak nincs megművelhető földje?
4. Miért hibás a “magyar” (vagy “román”) szomszédság, hogy a cigány szomszédoknak nincs jövedelmük?
5. Miért hibás a “magyar” (vagy “román”) mert a cigány nem tud megélni, nincs munkahelye, stb.?
És végül
1. Ha az egész rroma társadalomnak ilyen és ehhez hasonló problémái vannak akkor azt miért nem kezelik országos szinten?
2. Ha a rroma kérdés országos probléma akkor miért nem történt egy kísérlet sem, hogy az országos problémát országos szinten oldják meg?
3. A rroma kérdés megoldását miért és milyen alapon próbálják személyekre és kis közösségekre rátukmálni?
4. Miért felelősebb egy szomszéd és / vagy egy községi polgármesteri hivatal a cigányság problémáiért, mint mondjuk a kormány és annak intézményei?
5. Ha ezek elsősorban nem nemzetiségi és diszkriminációs (nem cigány munkanélküli hanem csak egy állástalan, nem rabló cigány hanem csak tolvaj) problémák akkor hol vannak azok az állami intézmények amelyek meg kellene oldják ezeket a problémákat?
6. A törvény (szabály) miért csak valakikre vonatkozik (kulturális alapon) és másokra nem?
